A mélyben: dráma az örök emberiről
Articol editat de fulopnoemi, 5 október 2016, 18:31 / actualizat: 7 október 2016, 14:27
A szöveg mélyén az örök emberiről tudunk meg valamit, csak azt eltakarta előlünk a politikai sallang. Tehát nagyon nehéz volt egyre több és több rétegét felfejteni a darabnak, hogy elérhessünk a lényegig. Ma ez a szöveg valami másról, valami fontosabbról beszél. Például arról a kétségbeesésről, amellyel azt próbáljuk megfejteni, hogy kik vagyunk, miért vagyunk e Földön, mit csinálunk e Földdel, mekkora felelősséget kell vállalnunk a tetteinkért, vagy mit jelent például ölni.
A Dragoş Buhagiar tervezte díszletnek A medúza tutaja című festmény akár a metaforája is lehetne. Olyan, mint egy vízen úszó, leégett háztető. Kevés színt használtak, és az erős színházi fények helyett diszkrétebb, a filmre jellemző megvilágítás mellett döntöttek. Yuri Kordonsky szerint az általa rendezett előadás pesszimistább lesz, mint Gorkij darabja, mert a ma embere kevésbé reménykedhet abban, hogy minden jóra fordul majd.
Szerkesztő: Gergely Zsuzsa
Fotók: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
