Másfélezer védett állatot lőne le a minisztérium
552 medve és 657 farkas, valamint 68 hiúz és 474 vadmacska kilövése szerepel a környezetvédelmi minisztérium rendeletében, amelyet közvitára bocsátottak. A rendelet célja a vadállatok által okozott károk csökkentése, azonban a listán szerepel a kárt egyáltalán nem okozó vadmacska is, a többi faj esetében pedig a kár mértéke nem arányos a kilövésre ítélt állatok számával – hangsúlyozta Csibi Magor, a WWF környezetvédelmi civil szervezet elnöke.
„Ha csak abba gondolok bele, hogy mennyi állatot lőttek ki az elmúlt tíz évben, és mik az eredmények, nagyon jól látható, hogy egyáltalán nem működik ez a rendszer” – fogalmazott Csibi Magor. Hozzátette, ez a módszer sem a vadállomány konzerválása, sem a helyi közösségek szempontjából nem hasznos, hiszen nem sikerült megoldani a konfliktusokat. A WWF elnöke úgy véli, a fő gondot a menedzsment-problémák jelentik: például az erdő környékén elhelyezett szeméttárolók vagy a villanypásztor hiánya.
A medvék és farkasok évente, együttvéve mintegy 200 ezer eurós kárt okoznak, azonban a minisztérium ezt nem téríti meg, pedig a vadászatból befolyó összeg ennek sokszorosa. A farkasok okozta károkról tavaly 26 jelentés érkezett, ennek ellenére a minisztérium több száz példány kilövését javasolja. A medve- és a farkaspopuláció drasztikus csökkentésének egyenes következménye lesz többek között a vaddisznók elszaporodása, amelyek szintén tetemes kárt okoznak, ennek ellenére nem is szerepelnek a kilövésre ítélt fajok listáján.
A WWF közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi minisztérium továbbra sem veszi figyelembe a természetvédelemben dolgozó szakértők véleményét a vadállatok számának becslésére vonatkozóan, sem azt a figyelmeztetésüket, miszerint a jelenleg a minisztérium által alkalmazott becslések nem felelnek meg a valóságnak.
A minisztérium ugyan létrehozott egy kilenc tagú szakbizottságot, amelyben több civil szervezet, köztük a WWF képviselője is részt vett, és amelynek hat tagja elfogadhatatlannak tartotta a rendeletet, ám ennek ellenére a tervezeten nem változtattak. Csibi Magor már csak a rendelet véleményezésében résztvevő magánszemélyek, illetve a sajtó által gyakorolt nyomás segítségével lát esélyt arra, hogy a minisztérium újragondolja a rendeletet, a környezetvédelmi szakértők bevonásával.
A közvitában bárki részt vehet, a véleményeket a környezetvédelmi minisztérium honlapján található elérhetőségekre kell eljuttatni.
Riporter: Fóris-Ferenczi Zoltán
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 szeptember 29, 14:01
