Címlap » Műsorok » Lendületben » Donát 160: Nemi erőszak

Donát 160: Nemi erőszak

Ki lakik a dióhéjban? Ki lakik bennünk, vagy a mellettünk levő emberben? Milyen az erőszak természetrajza? Kiből válik például nemi erőszakot elkövető vadállat? Hogyan él megalázását követően az áldozat? A statisztikák szerint világszerte a nők 35 százaléka tapasztal meg valamilyen erőszakot, 5 százalékuk nemi erőszak áldozatául esik. (Minden tizedik nemi erőszak férfiakon esik meg.)

A nemi erőszakkal végződő esetek felét családtag követi el, 20 százalékát valamilyen ismerős. Egyetlen bejelentett nemi erkölcs elleni erőszakos cselekményre tíz olyan jut, amely örökre homályban marad, úgyhogy az előbbi adatok aligha tükrözik a valóságot.

A nemi erőszak kultúrája a nők fölötti uralomban és a nők tárgyiasításában gyökerezik, és szorosan összefügg más társadalmi tényezőkkel és viselkedésmódokkal: a rasszizmus, a homofóbia, a vallási türelmetlenség és a diszkrimináció más formáinak megjelenésével. Például háborúban, ahol hangsúlyossá válik a férfiasság és az erő, a nők meggyalázása szinte harci feladat. Bármilyen körülmények között történik, a nemi erőszak áldozata sok szempontból hasonlít a háborút, vagy a tömegkatasztrófát túlélt áldozatokhoz: a trauma hatalmas, a gyógyulás pedig hosszú, összetett folyamat.

“Akarom látni rajtad a félelmet. Azt, hogy tőlem félsz, merthogy erő van bennem. Erős vagyok.” Nagyon bonyolult a profilja az erőszakolónak. De aki ezt megteszi, az frusztrált mint férfi, mint ember. Nagyon gyakori a nőgyűlölet. Nem tudnak eligazodni egy nőn, nem tudnak bánni vele, objektumnak tekintik. Az, hogy akarata ellenére leteperik, elégtételt ad nekik, egyfajta bosszút állnak. Ha nagyon utánanézünk, maga az erőszaktevő is átesett erőszakon.

Ez olyan trauma, amelynek “megnyitása” a pokol ajtajának a megnyitása. Lehet, hogy az áldozat végig el fogja temetni magában. A terápia nem föltétlenül arról szól, hogy “kiássunk” dolgokat, hanem arról, hogy jelenlegi életét élhetővé tudjuk tenni. Tudjon szeretni, intimitást létrehozni, legyen újra autonóm ember, tudjon nevetni – mondja Gergely Gonzó László gyógypedagógus, pszichodráma asszisztens.