Forradalmi nő Kolozsvár múltjából: De Gerando Antonina
Egy újabb forradalmi női egyéniség tudott visszakerülni Kolozsvár köztudatába – mondta De Gerando Antonina, a kolozsvári nőnevelés kiemelkedő alakjának újratemetését követően Szebeni Zsuzsa, a múlt századi pedagógus munkásságának szakértője. Új síremléket is állítottak Kolozsvár híres sírkertje, a Házsongárd evangélikus-lutheránus részében. De Gerando Antonina (1845−1914) új sírkövét a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával állította a temető műemlékeit őrző Házsongárd Alapítvány.
Az egykori kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatója 1880-ban négy osztálynyi növendékkel kezdte el munkáját, másfél évtizeddel később már hat osztály több mint 300 tanulója járt az intézménybe. De Gerando Antonina 25 évig vezette az iskolát, amelyet még hosszú ideig Dezserándóként emlegettek. A névadó munkássága azonban nem merült ki az iskola vezetésében: az EME bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának tagja, a Teleki Blanka-kör és a Kolozsvári Állatvédő Egyesület elnöke volt, tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, dolgozott a Nemzeti Nőnevelés című pedagógiai szaklapnak, és műfordítói tevékenysége is jelentős.
„Minden nő, bármily körülmények közt, szakaszszon mindig magának egy kis időt, lelke fejlesztésére, szép, szívemelő remekművek olvasására, vagy tudományra, művészetre, a mihez több hajlama van, csak hogy lelkesedést meríthessen a tökéletes, igaz, szép vagy jó keresésében’ és szemlélésében. Ez adja aztán meg az igazi erőt az élet küzdelmére.” – figyelmeztette kortársait De Gerando Antonina A női élet című, 1892-ben megjelent művében.
A Magyar Napok alkalmával emlékkonferenciát is tartottak az úttörő nő életútjáról és szakmai pályájáról. Szebeni Zsuzsát hallják.
(Szilágyi Szabolcs)
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 augusztus 20, 08:56 / actualizat: 2016 augusztus 20, 19:01
