Címlap » Műsorok » Zenetár » Zenetér: Csodaország tükreiben. Ligeti fesztivál (2.)

Zenetér: Csodaország tükreiben. Ligeti fesztivál (2.)

Hogyan tükröződhet Alice Csodaországában Ligeti György zenei öröksége? Első hallásra furcsának tűnhet a kérdés. A május végén megrendezett Ligeti-fesztivál azonban fantáziával is „játszadozó” tudományos választ adott a kérdésre.

„Miközben osztrák állampolgárságom van, de ma már Hamburgban és Bécsben élek, gyermekként román állampolgár voltam, fiatal emberként pedig magyar. Bárhol is élek, erdélyi születésű magyar zsidó vagyok – nyilatkozta 1998-ban a HVG-nek Ligeti György.

Szülőföldje, Erdély pedig magas színvonalú rendezvénnyel tisztelgett a világhírű zeneszerző emléke előtt: a Transylvania Art and Science Egyesület és a Gh. Dima Zeneakadémia három napos nemzetközi Ligeti fesztiválján neves művészek zenéltek, az Arcadia vonósnégyes és Arthur Kaganovsky amerikai hegedűművész nemcsak Kolozsváron, hanem Ligeti szülővárosában, Dicsőszentmártonban is fellépett, és ugyanitt többnyelvű emléktábla került a zeneszerző szülőházára is. A rendezvény díszvendége volt Ligeti Vera, a zeneszerző özvegye, aki a Zenetérben számos emlékét megosztotta a zeneterezőkkel.

„Elképzelte, felépítette és gyakorlatba ültette: Bianca Ţiplea Temeş”

– mondotta Adrian Pop zeneszerző. Feltételezem, hogy ez biztosította a teljes rendezvény egységes arculatát.

„A fesztivál tágabb palettát kívánt felvállalni, s ennek része volt a dicsőszentmártoni ceremónia. Az én ötletem volt, hogy négy nyelvű legyen a szöveg, amely különben egy nemzetközi nyelvű idézettel, egy zenei részlettel kezdődik Ligeti Hora lungă című művéből.
Az emléktáblán román, magyar, német és angol nyelven szerepel a felirat, abban a reményben is, hogy perspektivikusan számos turista érkezik Erdélybe, köztük olyanok is, akik esetleg nem beszélnek se románul, se magyarul.

Dicsőszentmártonban nagyon pozitív visszhangja volt a fesztiválnak: az Arcadia vonósnégyes és Arthur Kaganovsky koncertjének népes hallgatósága volt a zsinagógában, amely pár méterre van a háztól, ahol Ligeti élt. A zsinagóga nem nagy, de tele volt. Persze tény az is, hogy ott a kulturális kínálat szerényebb, ez is közrejátszhatott a nagy érdeklődésben.”

„Nemzetközi szinten létezik egy fajta ‘Ligeti-család’, ezt az életmű kutatói alkotják. A Ligeti-kutatás különben ebben az időszakban nagyon népszerű. Ismertem már a közreműködőket, és mondhatom, felkérésemre senki nem habozott igent mondani, bár Kolozsvár nem vetekedhet mondjuk Berlinnel, vagy Párizzsal, olyan helyekkel, ahová ezek az emberek rendszeresen meghívást kapnak.
Az Arcadia tagjai, akik művészi vonalon a barátaim is, azonnal pozitívan reagáltak felkérésemre, ha úgy tetszik, provokációmra, vállalták, hogy a esemény kedvéért megtanulják Ligeti első vonósnégyesét. Ez bizonyára hasznos lesz számunkra a továbbiakban is.”

Rég nem „mászkáltam” ilyen sokat magas fekvésekben

Arcadia vonósnégyes Fotó: Liviu Diaconescu

Az Arcadia vonósnégyes mindig kitűnően teljesít. Így volt ez ezúttal is. Ligeti első vonósnégyese igazi kirobbanó közönségsikernek örvendett. Török Zsolt, az együttes gordonkása elárulta: rég nem „mászkált” olyan sokat magas fekvésben csellón, mint ebben a műben.

Ligeti Vera, a zeneszerző özvegye érezhető elragadtatással nyilatkozott a vonósnégyes teljesítményéről.

Csodaország és zenetudomány – Alice „kereteiben”

Ligeti irodalmi vonzódásaira alapoztunk, köztudott, hogy valósággal szerelmese volt Lewis Carrolnak, és Alice-nak, s azt is tudjuk, hogy egy nagy formátumú mű megkomponálását is tervezte, amely már nem valósult meg.

Arra gondoltam tehát, hogy jelképesen „keretbe” helyezem ezt a még a zeneakadémiai hallgatók számára sem könnyen emészthető tudományos anyagot: a négy ülésszak címe rezonált a két Alice-könyvre, Csodaországra, illetve a Tük0rországra. Kiváló grafikussal dolgoztam, Miklós Bencével, akivel minden ötletemet megosztottam, s eredményként Alice kalandjai bevezették, illetve illusztrálták a konferencia egy-egy ülésszakát, sőt, még a kávészünetet is. Álszerénység nélkül mondhatom, a műsorfüzet nagyon szép, és ismételten hangsúlyoznám a grafikus szerepét, ha megismételném, biztos, hogy ismét csakis vele dolgoznék. (…) Puskás tanár úr mondta is, hogy ez egy olyan műsorfüzet, amelyet bizonyára szeretettel őriznek majd a résztvevők, és nem kerül olyan fiókba, amelyet nem nyitunk ki egyhamar.

Kerékfy Márton, a Bartók Archívum munkatársa

A tudományos konferenciák mindig tudatosítják azt az érzékeny határvonalat, amelyen a zenéről szólva „egyensúlyozunk”, s amelyen nehezen eldönthető, mi az, ami a zene kapcsán megmagyarázható, megosztható.
Kerékfy Márton fiatal magyarországi zenetudós, a Bartók Archívum munkatársa.

Azt hiszem, egy tudományos konferencia sikere azon is lemérhető, hogy az előadások dialógusokat, eszmecseréket generálnak-e. Ezúttal valóban őszinte érdeklődésre valló kérdések kapcsán spontán, ihletett párbeszédek követtek egy-egy előadást. Bianca Ţiplea Temeş is megerősítette: a tudományos elemzéseket kiegészítő dialógusok nagyon fontosak.

Perspektívák

Kerékfy Márton: fontos, hogy az előadóművészekhez is eljussanak az információk.

Angliából érdeklődtek a konferencia anyaga iránt

„A továbbiakban is mindenképpen Ligeti életműve lenne a középpontban, de valószínűleg tágabb perspektívában. Biztos vagyok benne, hogy új ötletekben nem lesz hiány. Az első kiadás sikere mindenképpen folytatásra jogosít.”