Tiltakozás a zeneórák számának csökkentése ellen
Csökkenne az általános iskolában a zeneórák száma, illetve nyolcadik osztályban nem tanítanák többé ezt a tantárgyat – az Oktatási Minisztérium közvitán lévő országos kerettanterv-módosítási javaslata szerint. A tervezet ellen felemelték hangjukat zenészek, énekesek, karmesterek, kórusvezetők, a közösségi oldalakon a szülők is bekapcsolódtak a vitába. A kerettanterv-módosítására vonatkozóan a Tanügy-minisztérium három változatot bocsátott közvitára. Az egyik szerint 8. osztályban egyáltalán nem tanítanának zenei ismereteket, illetve az általános iskolában, felső tagozaton csökkenne e tantárgyból a heti óraszám.
Pedig a zeneóra és a képzőművészeti oktatás (rajz, kézimunka) betekintést enged a művészetek világába, fejleszti a gyermek szépérzékét, gondozza a “lelkét”, olyan ismertekkel látja el, melyek nélkül csak hallgatja a zenét, csak nézi a festményt, a színházi előadást, vagy a filmet, de nem érti azokat. Eddig is gondot jelentett ezeknek az egyébként kötelező óráknak az “átugrása”. A szülők mindezt jól tudják, és, a gyermek harmonikus fejlődése érdekében, fizetnek, magán gitár, ének, meg rajzórára küldik a gyermeket, tanítás után. Külföldön nem ritka az olyan iskola, melynek zenekara, kórusa, táncegyüttese van, illetve, a gyermek nyolc osztály elvégzése után, valamilyen hangszeren, legalább kezdő szinten, tud játszani. Közismert az északi államok példája, ahol az iskolában nagy gondot fordítanak a gyermekek zenei nevelésére.
Amellett, hogy ezek az ismeretek hozzátartoznak az alapműveltséghez, a zene segít abban, hogy a gyermek jobban teljesítsen az iskolában, hatékonyabban be tudja osztani idejét, a közös zenélésnek, éneklésnek összetartó, közösségformáló ereje van, az ilyen tevékenységben részt vevő gyermekek könnyen barátkoznak, nincsenek beilleszkedési gondjaik.
A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Tóth Guttman Emese szerint is sajnálatos lenne, ha felső tagozaton csökkenne a zeneórák száma, hisz jelenleg is csak heti egy órában oktatják ezt a tantárgyat, nyolcadik osztályban pedig heti fél órában, az óra másik felét képzőművészeti oktatás tölti ki.
“Még sajnálatosabb, hogy sok iskolában nem tudják biztosítani a szaktanárt erre, főleg vidéken, nem azért mert hiány lenne szakképzett tanárokban, hanem azért, mert heti három és fél óráért nem tudják biztosítani a tanár ingázását, iskolába való kijutását. Az a tanár pedig, akinek ezzel az óraszámmal egészítik ki a katedráját, inkább saját tantárgyát tanítja a zeneórán, vagy a líceumi felvételihez szükséges tantárgyakat oktatnak ezen az órán. Kolozs megyében a vidéki iskolákban ebből a szempontból nagyon szomorú a helyzet, pedig Kolozsváron zenelíceum, zeneakadémia is van, és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen is van magyar nyelvű zenei szakképzés, a vidéki iskolákban mégsem tanítják szaktanárok a zenét” – tette hozzá Tóth Guttman Emese.
Az interjút itt hallhatja:
Tóth Guttman Emese
A Romániai Magyar Dalosszövetség elnökétől megtudtuk azt is, hogy vannak szerencsés esetek is, amikor az iskola vezetősége felismeri a zenei nevelés fontosságát és a szülői bizottság közreműködésével, opcionális, vagy iskola utáni tevékenységként kórust tart fenn az intézményben, helyet, időpontot biztosít a próbákra, anyagi keretet a fellépésekhez. Tóth Guttman Emese elmondta, hogy a Dalosszövetség támogatja az ilyen kezdeményezéseket, a szervezet azért küzd, hogy Kodály Zoltán szellemében megteremtse az “éneklő Erdélyt”, hisz mi Bartók és Kodály örökösei vagyunk.
Bárdos Mária
Articol editat de bardosmaria, 14 január 2016, 12:48
