Prima pagină » Felújítás nélkül is új Ady-kiállítás a Müllerájban

Felújítás nélkül is új Ady-kiállítás a Müllerájban

Az Ady Endre Emlékmúzeum épülete Nagyváradon

Felújítás nélkül is új Ady-kiállítás a Müllerájban — Foto: AdyEndre Emlékmúzeum, Nagyvárad

Articol editat de racz.eva, 26 november 2015, 23:39 / actualizat: 30 november 2015, 1:20

A 25. Érmindszenti zarándoklat, új Ady-emlékház megnyitója Zilahon és sok-sok iskolai ünnepély – mind-mind Ady Endre emlékét idézte a hét végén itthon és más magyarlakta vidékeken is. A költő emlékét idéző első múzeum épp 60 évvel ezelőtt, 1955. november 26-án nyílt meg a nagyváradi Müllerájban (Müllerei). Bár – helytörténészek szerint – az egykori cukrászdát Ady nem igazán kedvelte, s ezért nem is látogatta, ez a hely őrzi Nagyváradon az egykori hírlapíró-költő emlékét. Amikor ismerősömnek mondtam, hogy oda tartok, azt kérdezte: Az, ugye, a központban van?

Az érmindszenti szülőháznál a kép jobb szélén József Attila lenne? Fotó: Rácz Gabriella

Az érmindszenti szülőháznál készült kép jobb szélén József Attila lenne?
Fotó: Rácz Gabriella

Nem tudtam, mit válaszoljak. Mert ugyan a város egyik szellemi központja, a mai magyar irodalmat és magyar nyelvű újságírást is meghatározó személyiségét és a korát felidéző hely, az Ady-múzeum épülete évek óta várja a felújítást.

És mégis: Ady Endre születésének 138. évfordulján, az Ady-múzeum új anyaggal jelentkezett: eddig közönség által nem látott anyagot hoztak elő, és állítottak ki. Erről is mesélt Imre Zoltán múzeumigazgató, Ady-kutató. Elmondta: olyan képek is vannak gyűjteményükben, amelyek szereplőinek „azonosításán” a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaival dolgoznak együtt.

Kérdezett: Rácz Éva

A kép, amely jobb, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum állományában lévő.
Fotó: Rácz Gabriella.

Ahogyan Ady Endre személyisége meghatározó volt a magyar irodalomban és újságírásban egyaránt, ugyanúgy, a Nagyváradon eltöltött mindössze négy esztendő meghatározó jelentőségűnek bizonyult a költő személyiségének kialakulásában. Szoktuk is – némi túlzással – Ady szellemi szülőhelyének nevezni Nagyváradot.
Ide kötötte Adyt nagy szerelme, Léda, az itt szerzett nagyszerű barátok és A Holnap irodalmi mozgalom dicsőséges korszaka is.

Az Ady-kultusz ápolásában Nagyvárad élen jár. 1919 februárjában itt alakult meg az első Ady Társaság, amelynek célkitűzései közt a költőre vonatkozó dokumentumok, relikviák gyűjtése és szoborállítás is szerepelt. 1942-ben a város megvásárolta Rozsnyay Kálmán Ady-gyűjteményét, emlékmúzeumnak, de a háború közbeszólt, és a városházán őrzött gyűjtemény is komoly veszteségeket szenvedett.

A Nagyvárad-tartományi Néptanács 1955 januárjában határozott az emlékmúzeum létrehozásáról. A székhely az egykori népszerű kávéház épülete, amit a bérlő, Müller Sámuel után, a váradiak Mülleráj néven emlegettek. A kiválasztás alapjául az a tény szolgált, hogy a lokál széles teraszán a fiatal Ady állítólag nem csak szórakozott és fogyasztott de, a kor szokásainak megfelelően, alkotott is. A hagyomány szerint, jó idő esetén, a terasz jobboldali sarkában állott az asztal, amelyen cikkeit vagy riportjait megírta, miután a tér két oldalán álló intézményekben – a megyeházán vagy a törvényszéken – az adatokat beszerezte.

Bármilyen szép, nemes emlékeket őriz, ez a Körösvidéki Múzeum egyetlen részlege, amelyet nem újítottak fel.

Imre Zoltán múzeumigazgató. Fotó: Rácz Gabriella.

Imre Zoltán múzeumigazgató már nem túl optimista.
Fotó: Rácz Gabriella.

Úgy érzem, szélmalom-harcot vívok. Egy lej semmi… Nálunk ennyi a diák- és gyerekjegy. Két lej is semmi, ennyi a felnőttjegy. Miközben egy villamosjegy öt lej. De nem csak nálunk ilyen olcsó a belépés, minden részlegen ennyibe kerül. S ha megemelnék, az sem oldana meg semmit. Nagy esőzésekkor a biztosíték-táblából folyik a víz, kábeleket kellene cserélni. Lehet, hogy már elveszett a lendületem, amellyel azt mondtam: két év alatt felújítjuk a múzeumot. Meg van kötve a kezem.

Az Ady-emlékmúzeumnak, a részlegének otthont adó épület az ortodox egyház tulajdona, havi 5000 euro bért fizet érte az önkormányzat, a múzeumot fenntartó Bihar Megyei Tanács. Mivel nem tulajdonosa, nem fektethet be az épület felújításába-korszerűsítésébe. Így hiába az állandó kiállítás, hiába a tárlók, az épület és ezáltal a bemutatott anyag sorsa is bizonytalan.