Zátonyra futott ország
Felfervegyzett belga rendőr (AFP PHOTO/Emmanuel Dunand)
Ezzel a címmel illeti Belgiumot egy elemző a párizsi merényletsorozat után: szerinte Brüsszel belpolitikája és a királyságként működő ország utóbbi négy évtizedének fiaskói vezettek ahhoz, hogy november 13. az erőszak európai napjává lépjen elő. Brüsszel nem kezelte a feszültségeket, nem volt eléggé határozott és hatékony, hogy a főváros ama rossz hírű negyedében felszámolja a gettósodásra utaló okokat – jeleket.
Három napra a párizsi vérengzés után ugyanaz a megszokott időnként szünetelő eső fogad Brüsszelben. A reptéren diszkrét katonai jelenlét, az uniós főhadiszálláson szintén párosával őrszemek, az utcán egyetlen alkalommal láttam katonai szállítójárművet és éjszaka sem tengett túl a rendőri jelenlét. Reggel viszont frissen karikáztak a biciklin az egyenruhások. A városban nem érződött a feszültség, a turisták ugyanúgy megnézték a pisilő kisfiút, egyesek a kislányt is, kiültek a vendéglők teraszára söröket számolni és összevetni, a múzeumok sem maradtak zárva és a királyi palota előtt sem volt különösebb biztonsági készenlét.
A háttérben bizonyára működött a felsrófolt rugó: egyrészt a belgák maguk is megtanultak egymás mellett élni vallonokként, és flamandokként meg németekként első körben, majd következik a második menet, ahol az egyre növekvő arányú bevándorló szállt be a bárkába, mely jelentem, megbillent, de nem sülyed. Még. Tíz hivatalos munkaszüneti napja van Belgiumnak. Ehhez ráadásként a király napja, amelynek eseményein az uralkodó maga nem vesz részt és csak a közalkalmazottak kapnak szabadnapot. De van a flamand, a vallon és német közösségnek is egy-egy napja. Az araboknak, a kongói bevándorlók leszármazottainak nincs külön ünnepe. Hétköznapjaik vannak, szürkék, mint általában a brüsszeli ég. November 13. óta talán egy árnyalattal sötétebb szürke.
Rostás-Péter István
Szerkesztő: , 2015 november 20, 16:55 / actualizat: 2015 november 23, 17:07
