Saul barátja hazatért Kolozsvárra
Boldog vagyok, örülök – azt hiszem, most ez a dolgom – mondta Molnár Levente kolozsvári színművész reggel a Hangolóban, alig néhány órával azután, hogy hazaért a cannes-i filmfesztiválról, ahol a Saul fia című film csapatával együtt átvette a fesztivál nagydíját.
Nemes Jeles László első nagyjátékfilmjében Molnár Levente a főhős barátját, Ábrahámot alakítja. A holokauszt film újat hozott a műfajban, s a nagydíj mellett három másik elismerést is a magáénak tudhat.
„Azt nem mondhatom, hogy megvalósult álom, mert ezt az álmot meg sem álmodtam.” – mondta Molnár Levente.
Erdélyben hatalmas várakozás és lelkesedés előzte meg a díjkiosztó gálát, azt követően meg záporoztak a színész felé a jókívánságok s a baráti ölelések. „Nagyon fontos volt tudnom azt, hogy van ez a háttérország, rengeteg barát, ismerős, rokon szurkolt. Ez hihetetlen erőt adott. Mindenkinek meg szeretném köszönni ezt az örömöt, mert éreztem, éreztük, s ebből az örömből szeretnék visszaadni.”
– Mit csinál az ember, amikor bejelentik, hogy nyert a film? „Reménykedik abban, hogy nem áll meg a szíve…:)”
– Milyen volt dolgozni a filmen? „Filmkészítés közben a mostani öröm nincs jelen. A filmforgatáson a közös nyelv többnyire az angol volt, a filmben pedig van cseh, lengyel, magyar, orosz, jiddis – egy bábeli zűrzavar, amilyen lehetett annak idején Auschwitzban is. Nagyon hosszú előkészület előzte meg a konkrét forgatást. Izraeli nyelvedző segített, mert jiddisül kellett beszélni. A forgatáson pedig odafigyelő, fókuszáló munka volt, és nagyon-nagyon jó kommunikáció.”
– Változtatott-e rajtad Cannes, a nagydíj…?„Nagyon remélem, hogy nem változtatott semmit. Nagyon hosszú időbe telt nekem, amíg sikerült békébe kerülnöm saját magammal, ezért nem is kell, hogy változtasson. De tagadhatatlanul bődületes jó dolog.”
Molnár Leventével Forrai Szerénke beszélget
Articol editat de forrai.szerenke, 27 május 2015, 11:51
