Címlap » Műsorok » Zenetár » Décse aranya, zsidó kereskedők, révészek

Décse aranya, zsidó kereskedők, révészek

Balla Tamás

Magyardécsében, a cseresznyefa alatt beszélgettünk Balla Tamással, arról, hogy érik a décsei cseresznye, meddig tart a cseresznyeszezon, hogyan adtál el régen Décse aranyát és milyen értékesítési lehetőségek vannak ma. Szezonban aki csak teheti, cseresznyét szed. Hosszú “létorákat” támasztank a gyümölcsfáknak, s estig szedik, aztán pedig eladják.

„Mi szeretjük. Ott jól el lehet beszélgetni, lehet nótázni, lehet fütyörészni, meg lehet beszélni a világpolitikát s a falu ügyeit. Mikor az ember fent van a fán, a hang az messzébb megy.”

Termesztők, zsidó kereskedők, révészek szállították Décse aranyát a vasútig. Magyardécsébe a tizenkilencedik század végén indult el a cseresznyetermesztés. Szekerekkel vitték a közeli piacokra. Akkor is voltak kereskedők, akik megvették a termést aztán továbbvitték. Balla Tamás a kommunizmus előtti időszakról elmondta:

„A TSZ világ előtt, akinek nagyobb szüksége volt a pénzre, vagy nem volt sokja, azok szekérrel behordták Kolozsvártól Besztercéig, mert lószekérrel messzebb nem lehetett elmenni. Viszont a faluban három óriási nagy raktárhelyiség volt. Általában ezeket a zsidók rendezték. Akármilyen hosszú szekérsor is volt – mert rengeteg volt akkor is – de az éjfélig mindig át volt véve, mindenkitől. Megvették. Másnap, mire újra megjelentek a szekerek, az mind el volt szállítva. Vették, amíg a teljes szezon lement. Ők tudták, hogy hova vigyék el. A Szamoson túl megy a vasútvonal, s ugye, híd nincsen. S akkor itten építettek ilyen nagy kompot, hogy az még kisebb teherautót, vagy két szekeret is átvitt. Még most is megvan három-négy ház túl a Szamoson. Úgy hívták őket, hogy rövíszek. Ezek éjjel-nappal szolgálatban voltak. A décsei emberek, jártak a piacokra az almával is, nagy-nagy hetven kilós ládákkal. Szekerekkel bevitték s kibéreltek egy-egy vagont. A rövíszek éjszaka is átvitték s visszahozták őket a komppal. Ők ebből éltek meg.”