Ukrán válság – színe és fonákja…
Igazi csemegével indultak az 5. Szociológus Napok Kolozsváron:
A rendezvény nyitónapján Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja tartott előadást Az ukrán válság értelmezési keretei címmel.
Articol editat de papp.zakor.andras, 24 április 2015, 21:44
dr. Tálas Péter
fotó: Szociológus Napok
Mi történik tulajdonképpen a szomszédunkban? Hogyan lépjünk túl a hétköznapi szemléleti kliséken? Erről faggattuk a neves vendéget.
OLVASATOK ÉS SZINTEK
fotó: Wikipedia
„Minden válságnak, de általában, minden egyes biztonságpolitikai eseménynek különböző olvasatai vannak és azt gondolom, hogy az utóbbi 20-25 évben nem csak Kelet-Közép-Európában, hanem általában, szerte a világon, az olvasatoknak, a percepciónak nagyon megnövekedett a jelentősége. Tekintettel arra, hogy annyi ellentmondásos információt kap a közönség, hogy inkább a véleményvezérek által előállított vagy a véleményvezérek által elkészített percepciókat kóstolgatja, hogy melyik tetszik neki. Ezt azért tartom kulcsfontosságúnak, mert számos olyan példát tudunk mondani, amikor alapvetően nem a tények érdeklik a publikumot” – mondja dr. Tálas Péter.
AZ UKRÁN SZINT
Az ukrán társadalom abban különbözik a magyartól, romántól vagy lengyeltől, hogy nincs közös történelmi élménye, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne ukrán nemzet – magyarázza Tálas professzor. Csakhogy egy erősen megosztott nemzetről van szó, számos olyan strukturális problémával, ami az egész ukrán válság kimenetelét befolyásolni fogja – teszi hozzá.
Ukrajnában az oligarchák a mai napig olyan politikai-gazdasági súllyal rendelkeznek, amely meghatározza az ukrán állam milyenségét. Az oligarchának parlamenti képviselete van -nem egy személy, hanem képviselőcsoportokat tud létrehozni- és magánhadserege.
A NAGY SZOMSZÉD – AZ OROSZ MEDVE MUSZKLIJA
„Az, hogy erős-e Oroszország vagy nem erős, ez egy állandó vita tárgya. Mi Kelet-Közép-Európában e tekintetben szerintem megragadtunk a Szovjetunió korszakában. Valami olyasmiben, ami azt mondja, hogy ha valakinek nagy hadserege van, az egész biztosan erős. A modern hatalmi viszonyok a hadseregnek nagyon fontos szerepet szánnak -ez kétségtelen – de e tekintetben egyébként mondjuk az orosz hadsereg a negyedik legnagyobb hadsereg körülbelül. De összességében nem a hadsereg dönti el azt, hogy valaki képes-e saját magához igazítani vagy saját magának megszerezni bizonyos befolyási lehetőséget” – magyarázza dr. Tálas Péter.
MODERNIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁG
„Ukrajnának olyan stratégiai és strukturális problémái vannak, amelyeknek a megoldása nélkül nemcsak, hogy nem tud modernizálódni, de el se tud jutni addig a lehetőségig, hogy az Európai Unióval valami olyan fajta kapcsolatot alakítson ki, ami lehetővé teszi Ukrajna modernizációját.”
KRÍM, A LEVETHETETLEN TEHER
A Krím – fotó: Wikipedia
A Krím annektálását a Nyugat nem tudta megakadályozni, ugyanakkor el sem fogadhatja erőszakos bekebelezését, az aktus nemzetközi jogi súlya miatt. A kérdés hosszú távon koloncként nehezedik a Nyugat és Oroszország viszonyára.
Összeállításunkat rövidesen folytatjuk!
szerkesztő: Papp-Zakor András
Teljes műsorunk hangfelvétele (Láthatár 2015.04.25):
