Donát 160: a kolozsvári zsidóság fénykora
A két világháború között Kolozsvár lakosságának mintegy ötödét tette ki a zsidóság. A többnyire magyar ajkú és kultúrájú izraelita vallásúak jelentős szerepet játszottak a város gazdasági, tudományos és kulturális életében. Az első világháborút követően bekövetkezett imperiumváltás, az hogy Kolozsvár Románia részévé vált, egy újabb kihívást jelentett a zsidók számára. Nagy részük továbbra is egyértelműen vállalta a magyarsággal való nyelvi és kulturális közösséget, nem távolodván el a korábban tudatosan vállalt magyarságba való asszimilációtól. Ezzel párhuzamosan megjelentek olyan mozgalmak is, amelyek a disszimilációt bátorították, megalapozván a világszerte egyre jelentősebb cionista mozgalom kolozsvári szervezkedését is.
Articol editat de , 13 február 2015, 16:15
Többek között e témákat is tárgyalja a Două decenii – evrei din Cluj, în perioada interbelică, Két évtized – a kolozsvári zsidóság a két világháború között című kötet. A kötet szerzője a kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa Gidó Attila, aki számos korabeli dokumentum és levéltári adat felhasználásával a két világháború közötti kolozsvári zsidóságról szóló, eddigi legátfogóbb román nyelvű tanulmányt adta az olvasó kezébe. A könyvbemutató után a szerzőt faggattuk könyvének születéséről és tartalmáról, valamint arról, hogy miért látta fontosnak munkája román nyelven való megjelentetését.
Ezt követően elbeszélgettünk dr. Gyémánt László egyetemi tanárral, a Kolozsvári Judeisztika Intézet volt vezetőjével, aki Gidó Attila volt tanáraként az eredetileg magyar nyelven doktori tézisként megszületett tanulmány szakirányítója volt.
