Zenetér: A Magyar (dalos) Kultúrát ünnepeltük
Ha örülni tudunk az ünnepnek és a lehetőségnek, hogy énekelve hozzájárulhatunk az ünnep hangulatához,
és ha ráadásul jól is érezzük magunkat együtt – akkor elmondhatjuk, hogy igazi ünnep a Magyar Kultúra Napja. A gyermekeknek számára ez magától értetődik. Ezt is tapasztalhattuk idén, a Magyar Kultúra Napján, Gyulafehérváron. A Romániai Magyar Dalosszövetség ugyanis most már hagyományosan arra is figyel, hogy Kolozsvár mellett a szórványban is ünnep legyen a Magyar Kultúra, vagy mondhatnánk, a magyar daloskultúra.
Január 17-én és 18-án mindenfele megkezdődtek a Magyar Kultúra Napját köszöntő rendezvények. Közöttük voltak a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE kórushangversenyei is, amelyek elébe mentek az ünnepnek.
Kolozsváron a Törökvágási Református Egyházközség Donát úti templomában talált évek óta otthonra a rendezvény, de a szövetség tehát idén negyedszer Kolozsvár mellett a szórványban is, Déva, Nagybánya és Máramarossziget, illetve Petrozsény után idén Gyulafehérváron, a római katolikus székesegyházban tartott ünnepi kórushangversenyt. A Zenetérben a gyulafehérvári ünnepségre figyelünk, arra is elsődlegesen gyermekfüllel, és gyermekszívvel.
Vidám „kakukkszóval”
A Gyulafehérvári Római katolikus székesegyházban az énekhangok is csodálatosan csendülnek össze, a hideggel azonban meg kellett birkózniuk a fellépőknek. Ez a legkisebbeknek is sikerült: a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium KAKUKKSZÓ elnevezésű kórusának kis dalosai a hideggel mit sem törődve, vidáman fújták műsorukat. Úgy érzik: ez főképpen a hangulatos daloknak volt köszönhető.
Az pedig természetes, hogy a kis csapat sokfelé szerepel:
S hadd áruljuk el azt is, hogy „Éva néni” nem más, mint Fórika Éva karnagy, meg azt is, hogy kik voltak a legbeszédesebb „kakukkosok”:
Kiss Andrea,
Kerekes Ákos Levente,
Kónya Virág,
Szőcs Noémi. Szereplés után a jutalom sem maradt el, ugyanis a kakukkos csapat testületileg elvonult pizzázni. A tanárnénik ugyanis jól tudják, minek örvendenek – persze, az éneklés mellett — leginkább a kakukkosok.
Vidám storykkal és leállíthatatlan éneklőkedvvel – a sepsiszentgyörgyi Eufónia-kórus
A legfiatalabb énekkarosok töretlen ünneplőkedvét fényesen bizonyította, hogy közönség már kifelé igyekezett a katedrálisból, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum EUFÓNIA kórusa azonban még visszamaradt egy énekre, csak azért, hogy dalosai még énekeljenek egyet, csak úgy, önmaguk kedvére, meg azért is, hogy hallják, hogyan hangzik egyik kedvenc kórusművük a katedrális falai között. Feltételeztem, hogy a „tanár bácsi”, Sipos Zoltán kezdeményezte a rendhagyó ráadást, de mint kiderült a nem ez volt a helyzet.
Mi a titka a lelkes és vidám csapat kialakításának? Sipos Zoltán karnagy:
A legbeszédesebb Eufóniások: Székely Fruzsina Kitty, Kolumbán Andrea, Sermán Róbert
Természetesen felnőtt kórusok is felléptek, az ünnepségből idén sem maradhatott ki a Himnusz (Jancsó Miklós színművész), Kolozsváron pedig az énekkarok mellett a Szederinda citeraegyüttes „színezte” a műsort. Mindkét rendezvényen fellépett a Magyarfenesi Vegyeskar és a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus is, előbbi Tóth Guttman Emese, utóbbi Bedő Ágnes vezényletével.
Szerkesztette: Benkő Judit
Filmezte: Tóth Guttman Elemér
Fényképezte: Bedő Ágnes, Etédi József, Vas Géza
Szerkesztő: benko, 2015 január 27, 22:21 / actualizat: 2015 január 28, 19:11
