Nílus menti magyarabokról a Bulgakovban
az esemény plakátja
Magyarabok a Nílus mentén. Magyar janicsárok története az egyiptomi Alexandriától Asszuánig címmel tart előadást Boros Lóránd etnográfus kedden este nyolc órától a Bulgakovan.
A magyarabok vagy magyarábok Núbiában, a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport. Nevük magyar-núbiai szóösszetétel, jelentése „magyar törzs”. A magyarabok mondái szerint őseik 1517-ben érkeztek Egyiptomba I. Szelim oszmán-török szultán hódító hadseregével, majd a hadjárat után részt vettek az Alexandriában hátrahagyott katonák zendülésében. Ezután egy Ibrahim el-Magyar, azaz Ábrahám, a Magyar (más változatban Haszan el-Magyar) nevű tiszt vezetésével Vádi Halfába menekültek. A történetet alátámasztja Pécsváradi Gábor ferences szerzetes Bánffy János királyi főpohárnokmesternek írt levele, amelyben beszámol arról, hogy 1516-ban személyesen is beszélt a Jeruzsálemen átvonuló török hadseregben szolgáló magyarokkal.
Almásy László az 1920-1930-as években több autós és repülőgépes expedíciót vezetett Egyiptomba, Szudánba és Líbiába, ennek során Núbiában, Vádi Halfában találkozott az ott élő magyarab törzs képviselőivel. Tervezték egy hosszabb ideig ott tartózkodó küldöttség menesztését Magyarországra, erre azonban a második világháború kitörése, az utána következő politikai helyzet és az Asszuáni-gát építése miatt nem került sor.
Boros Lóránd Asszuánban találkozott először magyarab emberrel: „Amikor megtudják, hogy te magyar vagy, akkor ők is elmondják, hogy ők magyarabok. Látszik is egy fajta megilletődöttség. Először Asszuánban találkoztam magyarab emberrel, jól szituált ember volt, a Kornishon, a Nílus partján egy könyvesbolt tulajdonosa magyarab. Én bent voltam könyvet vásárolni és amikor megtudta, hogy magyar vagyok, még adot kettőt.”
Boros Lóránd a magyarabokról beszélt a Hangolóban
Szerkesztő: Szilágyi Szabolcs, 2015 január 13, 16:03
