Az operavilág egyik legkülönlegesebb, leghódítóbb személyiségét csakis a jó borok „királyával” illett köszönteni: a legendás lovag, Don Giovanni 230. születésnapját ünnepeltük. Persze, valódi életkora még ennél is több évet számlál, mi azonban ezúttal Mozartig, az azonos című opera kedvéért „mentünk vissza” az időben: 1787. október 29-én Prágában hódította meg először, hatalmas sikerrel a publikumot, a zeneszerző vezényletével. Don Giovanni mostanság is hódít és operai berkekben éppúgy rajonganak érte, mint a baritonok és a basszusok, akik szintén előszeretettel éneklik a szerepet. Tiszteletére természetesen egy kitűnő Don Giovanni-feltételt hallgattunk, és a szerepről is faggatóztunk.
„Rávilágít a mindennapi életünkre”
Don Giovanni töretlen népszerűségét bizonyítja sok más mellett, hogy az előző évadban Kolozsváron Selmeczi György rendezésében látványosan megújult, Andrei Şerban bukaresti Don Giovanni-rendezése pedig mostanság a legfrissebb hazai Don Giovanni-megoldás. Hírek szerint a produkciónak, amelyet több nyilvános főpróba is megelőzött, nagy sikere volt, de olyan muzikológusi vélemény is megfogalmazódott (Grigore Constantinescu), miszerint Mozart ezt az előadást nem kívánta volna látni.
A két produkció között a közös pont a címszerepet alakító Sándor Csaba, akinek különben Masettó „szemszögéből” is rálátása van a szerepre, hiszen ezt is énekelte már Budapesten, mégpedig olyan világhírű Don Giovanni oldalán, mint Erwin Schrott.
A bukaresti Nemzeti Opera Don Giovanni produkciója kéthónapos munka eredményeként került közönség elé. A nyara ugyan „ráment”, de szerencsésnek érzi magát, hogy Andrei Şerbannal dolgozhatott – mondja Sándor Csaba.
Articol editat de benko,
7 november 2017, 14:39 / actualizat: 21 július 2020, 19:28
Az operavilág egyik legkülönlegesebb, leghódítóbb személyiségét csakis a jó borok „királyával” illett köszönteni: a legendás lovag, Don Giovanni 230. születésnapját ünnepeltük. Persze, valódi életkora még ennél is több évet számlál, mi azonban ezúttal Mozartig, az azonos című opera kedvéért „mentünk vissza” az időben: 1787. október 29-én Prágában hódította meg először, hatalmas sikerrel a publikumot, a zeneszerző vezényletével. Don Giovanni mostanság is hódít és operai berkekben éppúgy rajonganak érte, mint a baritonok és a basszusok, akik szintén előszeretettel éneklik a szerepet. Tiszteletére természetesen egy kitűnő Don Giovanni-feltételt hallgattunk, és a szerepről is faggatóztunk.
„Rávilágít a mindennapi életünkre”
Don Giovanni töretlen népszerűségét bizonyítja sok más mellett, hogy az előző évadban Kolozsváron Selmeczi György rendezésében látványosan megújult, Andrei Şerban bukaresti Don Giovanni-rendezése pedig mostanság a legfrissebb hazai Don Giovanni-megoldás. Hírek szerint a produkciónak, amelyet több nyilvános főpróba is megelőzött, nagy sikere volt, de olyan muzikológusi vélemény is megfogalmazódott (Grigore Constantinescu), miszerint Mozart ezt az előadást nem kívánta volna látni.
A két produkció között a közös pont a címszerepet alakító Sándor Csaba, akinek különben Masettó „szemszögéből” is rálátása van a szerepre, hiszen ezt is énekelte már Budapesten, mégpedig olyan világhírű Don Giovanni oldalán, mint Erwin Schrott.
A bukaresti Nemzeti Opera Don Giovanni produkciója kéthónapos munka eredményeként került közönség elé. A nyara ugyan „ráment”, de szerencsésnek érzi magát, hogy Andrei Şerbannal dolgozhatott – mondja Sándor Csaba.
„A közös munka meghatározó élmény marad számomra, mert rengeteget lehetett kísérletezni, az utolsó pillanatig voltak benne módosítások, ám mindig észszerűen és indokoltan, egy csomó jó dolog volt, amely mind új szemszögből világította meg a bennem kialakult Don Giovanni-képet. Most kíváncsian várom a kolozsvári Don Giovanni-előadást. Már vannak gondolataim, hogy mit fogok másképp csinálni.”
Sándor Csabát telefonon értük utol, a lovag születésnapján ugyanis a Hugenották-bemutatón énekelt Budapesten, de ettől függetlenül kész volt egy kis csevegésre a szerepről, amely érezhetően fontos számára.
„Olyan, hogy Don Giovanni, tulajdonképpen nincs”
„Ő csak az emberekhez való viszonyulásban jelenik meg, és mindig a szituáció, a viszonyulás határozza meg” – mondja Kovács István, aki Budapesten, Pozsonyban és koncertszerű előadásokon is alakította a szerepet. Nemrég az Operatúrán, majd a Boldogasszony lovagja ősbemutatóján találkoztunk Kolozsváron. Don Giovanni jóformán véletlenül került szóba, és kicsit párhuzamosan beszélgettünk a Selmeczi-operában alakított Esperesről és a lovagról.
„Don Giovanni külön univerzum: ő maga olyan archetipikus figura, amelyik mindenkiben ott van, ezért izgalmas nézni, ilyen vagy olyan módon mindenkinek köze van hozzá. Megkeresése önmagamban nagyon izgalmas szembesülés volt. A figura elsősorban az őszinteség révén tud energiával megtelni.”
Gyors szerelmi kalandok hőse
Vlad Iftinca, zongoraművész, karmester, a New York-i Metropolitan opera egyik korrepetitora, tavaly, a Mozart-fesztivál zenetudományos konferenciáján érdekfeszítő előadást tartott Don Giovanniról, amelyen a lovagnak elsősorban nem szerelmi „mindentudását”, hanem gyorsaságát hangsúlyozta. Arról is beszélgettünk, hogy mivel könyvtárnyit írtak már Mozart hőséről, nem kockázatos-e újat mondani róla.
„Mindig is magával ragadott ez a Mozart-opera, mert szereplői annyira »erősek«, hogy szinte kilépnek a partitúrából az életbe. Don Giovanni mindig élő marad, minden mindig körülötte forog, túlságosan nagy erőt sugároz, hogysem valaha eljöhetne az az idő, amikor nem beszélnek már róla. Ő soha, egyetlen pillanatra sem áll meg, egyik kalandról, tapasztalatról a másikra vált, ez az életeleme, életének az értelme. Nagyon sok filozófus beszélt arról, hogy ő az ideális szerelmet keresi, azt az érzelmet, amelyre persze soha nem fog rátalálni, ezt a koncepciót nagyon találónak érzem.”
Don Giovannija „a király” – mondta Cesare Siepi alakításáról Kovács István; nem lehet véletlen, hogy nevét beszélgetőtársaim mind a megemlítették, és interpretációja – bevallhatom – nekem is egyik kedvencem.
Kolozsvárra először a zenés színpad első „dívája”, Déryné Széppataki Róza kezdeményezésére „vonult” be Don Giovanni, s a korabeli plakát magyar nyelven jelzők sokaságával próbálta körülírni a „dramma giocoso” műfaji meghatározást: Nagy, Vitézi, Szomorú, Víg Énekes Játék” – olvasható csupa nagybetűvel egy korabeli plakáton.
Az Állami Magyar Operában a hetvenes években nagy sikerrel játszották Mozart operáját, az előző évadban pedig sokak örömére Selmeczi György rendezésében fedezhettük fel újra a művet. A következő „találkozási” lehetőség Don Giovannival: a Kolozsvári Magyar Operában, november 23-án lesz, este fél 7-től.
A lovag sokat nem árul el magáról, ám a Pezsgő-ária szűk másfél percbe sürítve is sejteti robbanó energiáit, örökös készenlétét szerelemre, és általában az élet jó dolgaira. Egy Don Giovanni a kolozsvári operai múltból: Kónya Dénes Lajos, az opera zenekarával, Hary Béla vezényletével, 1975-ből:
Páholy vasárnaponként délután 6-tól a Kolozsvári Rádióban, a 98, 8 FM-en, és a www.kolozsvariradio.ro-n.
Szerkeszti: Benkő Judit
Don Giovanni töretlen népszerűségét bizonyítja sok más mellett, hogy az előző évadban Kolozsváron Selmeczi György rendezésében látványosan megújult, Andrei Şerban bukaresti Don Giovanni-rendezése pedig mostanság a legfrissebb hazai Don Giovanni-megoldás. Hírek szerint a produkciónak, amelyet több nyilvános főpróba is megelőzött, nagy sikere volt, de olyan muzikológusi vélemény is megfogalmazódott (Grigore Constantinescu), miszerint Mozart ezt az előadást nem kívánta volna látni.
Don Giovanni töretlen népszerűségét bizonyítja sok más mellett, hogy az előző évadban Kolozsváron Selmeczi György rendezésében látványosan megújult, Andrei Şerban bukaresti Don Giovanni-rendezése pedig mostanság a legfrissebb hazai Don Giovanni-megoldás. Hírek szerint a produkciónak, amelyet több nyilvános főpróba is megelőzött, nagy sikere volt, de olyan muzikológusi vélemény is megfogalmazódott (Grigore Constantinescu), miszerint Mozart ezt az előadást nem kívánta volna látni.
