Prima pagină » Szatmárnémeti színház: eljött a nagykorúsítás ideje
Szatmárnémeti színház: eljött a nagykorúsítás ideje
Bessenyei Gedő István – Fotó: harag.eu
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata két éve javasolta először, hogy önálló színházzá alakuljon, amint az megtörtént Nagyváradon, a Szigligeti Színház esetében. Erről beszélgettünk a Partiumi Magyar Napok zárónapján a társulat művészeti igazgatójával, Bessenyei Gedő Istvánnal.
Elhangzott, hogy valójában a szatmárnémeti példa a kivétel, hiszen máshol több különálló színházi intézmény, esetleg színházi és operatársulat él és működik egyazon épületben – csak az Északi Színházban maradt meg az egy intézménybe kötött két (román és magyar) társulat. Az intézményben a vezérigazgató alárendeltjeként ma négy vezető dolgozik: a gazdasági felelős (a főkönyvelő), a közös személyzetet irányító adminisztratív főnök, valamint a két társulat két művészeti igazgatója.
A szétválást pedig mindenkinek – legalábbis döntő többségnek – akarnia kell. A művészeti igazgató elmondta, évente terítékre kerül a téma, az új város- és megyei vezetés segítségével remélik, hogy megoldható a kérdés. Hosszú távon nagyon sok előnyt lát a szétválásban: előreláthatóbban tudnának gazdálkodni, önállóan tudnák beosztani a forrásaikat.
Articol editat de fulopnoemi,
8 szeptember 2016, 14:27 / actualizat: 10 szeptember 2016, 14:40
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata két éve javasolta először, hogy önálló színházzá alakuljon, amint az megtörtént Nagyváradon, a Szigligeti Színház esetében. Erről beszélgettünk a Partiumi Magyar Napok zárónapján a társulat művészeti igazgatójával, Bessenyei Gedő Istvánnal.
Elhangzott, hogy valójában a szatmárnémeti példa a kivétel, hiszen máshol több különálló színházi intézmény, esetleg színházi és operatársulat él és működik egyazon épületben – csak az Északi Színházban maradt meg az egy intézménybe kötött két (román és magyar) társulat. Az intézményben a vezérigazgató alárendeltjeként ma négy vezető dolgozik: a gazdasági felelős (a főkönyvelő), a közös személyzetet irányító adminisztratív főnök, valamint a két társulat két művészeti igazgatója.
A szétválást pedig mindenkinek – legalábbis döntő többségnek – akarnia kell. A művészeti igazgató elmondta, évente terítékre kerül a téma, az új város- és megyei vezetés segítségével remélik, hogy megoldható a kérdés. Hosszú távon nagyon sok előnyt lát a szétválásban: előreláthatóbban tudnának gazdálkodni, önállóan tudnák beosztani a forrásaikat.
A felújított épület: nem akarják kisajátítani – Fotó: szatmar.ro
Jelenleg művészeti kérdésekben ugyan önállóan dönthet a két tagozat, de gazdasági önállóság nélkül ez nem nevezhető valódi függetlenségnek Bessenyei szerint. Az igazgató úgy véli, a bábszínházzal együtt valójában három tagozatot nem láthat át, nem foghat össze megfelelő módon egy közös adminisztratív vezetés.
Elmondta azt is, hogy a kérdés ki van téve a rosszindulatú magyarázatoknak, amelyek főleg arra irányulnak, hogy ki akarják sajátítani az épületet, ami természetesen nem igaz, hiszen Nagyváradon, Kolozsváron, Temesváron is megfér egy épületben két jogilag és gazdaságilag önálló intézmény.
Az igazgató azzal is érvelt, hogy a különválás anyagilag nem jelentene többletköltséget az önkormányzatnak, amely az épület fenntartási költségeit és a társulatok fizetését állja, az előadások létrehozási költségeihez pedig ritkán járul hozzá.
Nagykorúak – A. P. Csehov: A sirály, fotó: Facebook / Harag György Társulat
A színház magyar vezetősége a maga részéről csak annyit tehet, hogy folyamatosan terítéken tartja a problémát. Aláírásgyűjtést szerveztek, amelyből kiderült, hogy a magyar társulati tagok és a közös alkalmazottak abszolút többsége támogatja a döntést, a román társulat tagjainak csupán kisebb része értett egyet.
Ennek oka Bessenyei Gedő István szerint a kérdés „hiszterizálása”, amelyet a román társulati tagokkal közösen szervezett eseményeken, személyes beszélgetések révén is igyekeznek eloszlatni. „Ez egyszerűen művészeti és gazdasági szükségszerűség, nem a szimbolikus térben szeretnénk tematizálni” – fogalmazott az igazgató.
Hozzátette: nehéz megérteni, hogy a román tagozat miért nem lát lehetőséget a különválásban, hiszen marketing-szempontból Nagyváradon sikerült kihasználni az önálló román társulat létrejöttét, láthatóan megugrott az előadásaik nézettsége. Bessenyei Gedő István a román és magyar társulat jövőjét is abban látja, hogy – úgymond – nagykorúvá nyilvánítsák magukat, vállalva, hogy elég erősek ahhoz, hogy megálljanak a saját lábukon.
