Donát 160: Az út vége
Hét évvel ezelőtt Gál Ágnes egészségügyi asszisztensből lett üzletasszonnyá és állította glédába családját egy nemes ügy érdekében: idősotthont létesített. Legfőbb segítsége kisebbik fia, Tibor.
„Minthogy a gyerekeit terhelje, nem jobb, hogy az élete hátralevő részét rendes körülmények között, egy otthonban töltse a beteg, idős ember? Van, hogy a kezdet nehezebb. Előfordul, hogy néhány napig még azt mondja: hazamegyek. Jobban leszek és hazamegyek. De olyan, hogy lelkileg összetört volna, még nem fordult elő, vagy, hogy annyira ne szerette volna itt, hogy haza kellett volna vinni. Mindenki megszokja, jól érzi magát, van, aki hét éve lakik nálunk.”– mondja Ágnes.
Gál Tibor közgazdász a vállalkozás igazgatója, aki most egészségügyi ápolónak tanul, mosolyogva teszi hozzá:
„Az út végén sokszor köszönet vár a családtagok részéről. Gond adódik éjjel-nappal. Bármikor csöröghet a telefonom, akkor 5 perc alatt ideérek. Az a legnagyobb örömöm, ha idetelefonálok és azt hallom: minden rendben van.”
Articol editat de csatari.melinda, 4 február 2016, 16:09 / actualizat: 5 augusztus 2020, 11:32
Szerkesztő: Csatári Melinda
Ambrózia Ház
