Prima pagină » Nem értelmiségi hóbort a transzilvanizmus

Nem értelmiségi hóbort a transzilvanizmus

Czika Tihamér és Szilágyi Szabolcs

Nem értelmiségi hóbort a transzilvanizmus

Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 26 augusztus 2015, 15:19 / actualizat: 27 augusztus 2015, 20:34

Kik a transzilvanisták? Mit akarnak? Van-e transzilván nacionalizmus?

„Nyilván ez még egy csírájában lévő politikai mozgalom, nincs még párt mögötte. Előbb-utóbb ez szükséges lesz, mert párt nélkül nincs politika, választások nélkül nincs politika, politika nélkül meg nincs változás. Egyelőre inkább konceptuális beszélgetések vannak. Ezek sem újak egyébként. Nyilván több ilyen beszélgetés volt korábban is, ott volt a Provincia valamikor a kétezres évek elején. Annyi a különbség most, vagy annyit látok én most fejlődést, hogy alapvetően tömegmozgalommá kezd alakulni” – mondta a Kolozsvári Rádiónak Czika Tihamér.

Czika Tihamér Sepsiszentgyörgyön született, Kolozsváron tanult, élt az Egyesült Államokban, visszatért Kolozsvárra, jó néhány újságban, köztük a Szabadságban az Erdélyi Riportban, a Manna hírportálon jelentek meg írásai, de úttörője volt az erdélyi magyarság román nyelvű kommunikációjának is. Aktívan politizált is egy ideig.

Aztán eltűnt, mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy néhány éve Brüsszelben él. Őt kérdeztük:

Kolozsvári Rádió: – Milyennek látod ma Erdélyt, Brüsszelből nézve?
Czika Tihamér: – Politikailag vannak előrelépések. Erősebbek a transzilvanisták mint három-négy éve voltak, ami nekem kifejezetten szimpatikus. Persze még távol áll attól, hogy ebből politikai mozgalom legyen, de legalább van egy fajta mozgolódás. Nagyon pozitívan tekintek arra, hogy sok románt érdekel ez a téma. Alapvetően a transzilvanizmust, mint ötletet most a románok viszik előre, ami nagyon érdekes fejlemény.
KR: – Miért látod úgy, hogy Erdélynek jó lenne a transzilvanizmus? Egyáltalán mit értünk ez alatt? Erdély gazdasági, területi autonómiáját?
CT: – Ez a kettő összefügg. A modern transzilvanisták – ugye a transzilvanizmus az sokféle, elég a két világháború közti időszakra visszatekinteni, de az előtt is voltak különböző gondolatok – ami most online talán még erősebb mint offline, mondjuk így: alapvetően, nagyon konkrétan az a célja, hogy Erdélyt, teljes Erdélyt, nem Székelyföldet vagy másik részét, hanem teljes Erdélyt autonómmá tegye a központi román kormánytól. Egyfajta föderalizálásról van itt szó. Itt viták vannak a transzilvanisták meg a bánságiak között, hogy együtt vagy külön, vagy két külön régió legyen… Nyilván ez még egy csírájában lévő politikai mozgalom, nincs még párt mögötte. Előbb-utóbb ez szükséges lesz, mert párt nélkül nincs politika, választások nélkül nincs politika, politika nélkül meg nincs változás. Egyelőre inkább konceptuális beszélgetések vannak. Ezek sem újak egyébként. Nyilván több ilyen beszélgetés volt korábban is, ott volt a Provincia valamikor a kétezres évek elején. Annyi a különbség most, vagy annyit látok én most fejlődést, hogy alapvetően tömegmozgalommá kezd alakulni. Nem egy ilyen kis értelmiségi hóbort, mint korábban volt, hanem vannak több ezres Facebook-csoportok, ahol ezt a témát tárgyalják és ahol nagyon sokan, különböző társadalmi rétegekből származó emberek pozitívan tekintenek erre és támogatják. Ennek a végcélja az ország föderalizálása. Ez nem szeparatizmus, nem az a lényeg hogy Romániát fel kéne osztani, arról van szó, hogy a különböző régiók valószínűleg jobban tudnának fejlődni egy fajta autonómiával, és Erdély különösen.
KR: – Kik azok a románok, akik ezt igazán akarják? Mert van egy olyan réteg, amely megtagadná, vagy lenézi a Kárpátokon túl élőket, egyszerű emberek, akik a piacon kimondják, hogy azok inkább jöjjenek útlevéllel, vagy nőjenek a Kárpátok magasabbra mint a Himalája… Ők is transzilvanisták?
CT: – Nehéz kérdés… Alapvetően nyilván ez egy veszélyes terület, van aki már arról beszél, hogy van egyfajta transzilvanista nacionalizmus, amelyik pont olyan kirekesztő kezd lenni mint a román és a magyar… Nem hiszem, hogy errefelé tart ez a történet. Nyilván van egy fajta regionális öntudat, ami átcsúszhat arroganciába, ez a magyarokban is megvan, vagy lehet, hogy még jobban megvan mint az erdélyi románokban. Ezt nem tartom jónak és merem remélni, hogy nem erre fog tartani ez a mozgalom, ha létrejön. Ugyanakkor vannak különbségek az ország régiói között. Amiért ezek néha ki vannak mondva, ez nem azt jelenti, hogy le kell nézni a másik régiót, hanem az van, ahogy Európa több országába, különböző régiók különböző módon tudnak fejlődni a saját kis erőforrásaikkal és hát ezt tudomásul kell venni és engedni kell. Alapvetően egy föderalizálás segítheti az ország más régióit is. Németország is föderális állam, nagyon komoly önkormányzati ereje van a landoknak, de hát ettől még a visszaosztás működik. Négy-öt land nagyon sokat tesz be és jóval kevesebbet vesz ki. A keleti landoknak több jut a központi költségvetésből. Ezek nem zárják ki egymást. Itt nem arról van szó, hogy akkor mi most magunkra vagyunk, aztán ők nem kapnak semmit. Egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos hatásköröket, bizonyos erőforrásokat helyi szinten kell tartani.